1 δόλος, -ου, ὁ
• Morfología: [poét. sg. gen. -οιο Opp.C.4.97; plu. dat. -οισι A.R.3.373]


1 cebo de pesca ἰχθύσι ... δόλον ... βάλλων Od.12.252, cf. Opp.H.5.355, de caza, para leones, Opp.C.4.108
trampa para ratones, cepo ξύλινος δ. Batr.(1)116, ἐ]πεὶ σμίνθοις κ[ρ]υπτὸν ἔτευχε δόλον Call.SHell.259.16, para comadrejas, Babr.27.1, para leopardos, Opp.H.3.393, para leones, Opp.C.4.97, para pulpos, Opp.H.4.300.

2 engaño, ardid

a) ref. a cosas concr.: al caballo de Troya Od.8.494, AP 9.156 (Antiphil.), Triph.107, 221, a la red con que Hefesto atrapó a Ares y Afrodita Od.8.276, ἐγὼ δὲ δόλους τολυπεύω pero yo devano engaños dice Penélope Od.19.137, δ. ... ἀμήχανος de Pandora, Hes.Op.83, cf. Th.589, cf. E.Rh.215, (νεφέλα) ἅντε δόλον αὐτῷ θέσαν Ζηνὸς παλάμαι una nube que como engaño le dispusieron las mañas de Zeus Pi.P.2.39, δ. στυγερός de la trampa de Medea contra Apsirto, Orph.A.1029;

b) de diversas maquinaciones de dioses y héroes ardid, estratagema εἰδὼς παντοίους τε δόλους de Odiseo Il.3.202, cf. 4.339, δόλον ὑφαίνειν tramar un engaño, Il.6.187, σὸς δ., Ἥρη Il.15.14, Κίρκης δ. Od.23.321, δόλου μεμνημένος αἰεί Zeus del engaño de Prometeo, Hes.Th.562, cf. 175, Sc.30, δόλοις ὀλούμεθ' dice Clitemestra, A.Ch.888;

c) gener. δόλους τ' ἀπάτας τε πολυπλοκίας τ' ἐφίλησαν Thgn.67, (ἑταῖρος) ὅτῳ μή τις ἔνεστι δ. Thgn.416, δ. γυναικήιος Hdt.1.91, κλαίω, στένομαι, καὶ δ. οὐδείς lloro, desfallezco y no hay engaño A.Th.873, μή τις εἴη δ. E.Or.1420, op. ἁπλοῖ τρόποι Ar.Pl.1158, op. ἀρετά AP 7.146 (Antip.Sid.), δόλοι τε καὶ μηχαναί Pl.R.548a, τίς δὲ δ., τίς μῆτις A.R.3.781, cf. Orph.A.842, βασκανία καὶ δ. Plb.4.87.4, δόλοι καὶ ἐπιβουλαί Vett.Val.38.28, ἔλεξε δὲ ὅτι ἐν τοῖς ἱεροῖς φαίνοιτό τις δ. καὶ ἐπιβουλὴ ἐμοί X.An.5.6.29, πάντα δόλον τεύχοισα Theoc.1.50, cf. Plb.5.72.5, πλήρης παντὸς δόλου un mago Act.Ap.13.10, Eu.Marc.7.22, δ. πανοῦργος Vett.Val.235.18, παῦσον ... τοῦ μὴ λαλῆσαι δόλον Basil.M.29.373D, c. gen. obj. εὑρεῖν ... δόλον θήρης descubrir un ardid para cazar Babr.95.48;

d) esp. en dat. con engaño, con malas artes δόλῳ, οὐ ... κράτεΐ γε Il.7.142, δόλῳ ἠὲ βίηφιν Od.9.406, cf. 11.120, A.Ch.556, X.HG 7.1.46, LXX Ex.21.14, Ph.1.557, δόλῳ πεδάσαι Pi.N.5.26, δόλῳ ... κρατεῖν A.Pr.213, μὴ δόλῳ αὐτοὺς προάγοιεν Hdt.9.90, S.OC 1026, σε δόλῳ φρένας ἐξαπατήσας Ar.Pax 1099, cf. Lys.622, ἔειπε τοῖα δόλῳ A.R.3.687, οὐ πορεύσῃ δόλῳ LXX Le.19.16, cf. Ph.2.366, Babr.33.25, δόλῳ ... ἀφήρπασεν αὐχένα κούρης Perseo a la Gorgona, Orph.L.552, δόλῳ καὶ ἀπάτῃ D.H.3.23, δόλῳ καὶ βίᾳ Numen.27.43, tb. en plu. ὁ πατὴρ ἀπώλετο ... δόλοις λαθραίοις Ar.Ra.1143, cf. Eq.686, A.R.3.373, 4.343;

e) δ. πονηρός fraude, alevosía en doc. públicos, esp. en la expr. δόλῳ πονηρῷ y equiv., trad. de lat. dolo malo, dolosamente, con engaño, SEG 35.823.16 (Maronea II a.C.), FD 4.37C.21 (II/I a.C.), χωρὶς δόλου πονηροῦ SEG 39.1180.28 (Éfeso I a.C.), OGI 629.112 (Palmira II d.C.), ἄνευ δόλου πονηροῦ IKnidos 31.2.15 (II/I a.C. a.C.), μετὰ δόλου πονηροῦ IG 12(2).510.9 (Metimna II a.C.), en disposiciones funerar. εἰ δέ τις ... δόλον πονηρὸν ποιήσῃ περὶ τὸ μνημεῖον IKyzikos 1.83.6 (imper.), cf. ISmyrna 210.7 (II d.C.), en un testamento ταύτῃ τῇ διαθήκη δ. πονηρὸς ἀπέστη BGU 326.2.3 (II d.C.);

f) en giro prep. con engaño, con argucias ἐκ δόλου Pi.P.11.18, S.El.279, σὺν δόλῳ A.Pers.775, S.Ai.1245, E.Hec.884, 1269, ἐν δόλῳ S.Ph.102, Amph.Seleuc.71, διὰ ... δόλου Vett.Val.71.28, εἰς δὲ δόλον ἐκάλεσε Ar.Au.333, μετὰ δόλου καὶ τέχνης Isoc.9.36, cf. Plb.4.8.11, συμφρονήσαντες ἐπὶ δόλῳ Plb.3.52.3
sin engaño, sin dolo ἄνευ τε δόλου καὶ ἀπάτης Hdt.1.69, cf. Plb.7.9.8, ἄτερ δόλου AP 9.241 (Antip.Thess.), δίχα παντὸς δόλου PFlor.294.4 (VI d.C.);

g) δόλου τράπεζα· ἐπὶ τοῦ ἥπατος. σημεῖον ἐν θυτικῇ ref. al lóbulo del hígado que en la adivinación daba los malos augurios, Hsch.

3 engaño, infidelidad amorosa, Pi.P.3.31.
• Etimología: Et. dud.: lat. dolus, osc. ac. dolom pueden ser préstamos. Se ha propuesto la rel. c.: a) aisl. tāl ‘engaño’, ags. tael ‘censura’; b) lat. dolāre, gr. δαιδάλλω q.u.; c) δέλεαρ q.u., pero habría un tratamiento anómalo de la labiovelar.